videózás hatása a sport fejlődésére
Nézzünk pár konkrét példát arra, hogy hogyan gyakorol pozitív hatást a videó filmek használata különböző sportágakban. Természetesen, a videó kamerázás nem az egyetlen útja a tanulásnak, de szerves részét képezheti a tanítási módszertan fejlődésének.
Hogy bemutassam ezt az elképzelést 3 különböző sportot mutatok be számos különböző okból:
– Ejtőernyőzés: Talán ennél a sportnál a legfontosabb a videó felvételek használata
– Lovaglás: A lovaglás egy különleges kapcsolat ló és lovasa között. Mint sport is már ősidők óta fejlődik. Ebből is fakad, hogy ez a sport mennyire összetett.
– Szörf: Nem olyan ősi sportág, és ezáltal nincsenek is olyan kőbevésett szabályai talán ebből fakad, hogy ennek a sportágnak a szereplői rendkívül nyitottak minden új technika elsajátítására.
A Videó technológiáról
Az első videó kamerák a 70-es években jelentek meg a boltok polcain. De csak 1995-től a digitális kamera kifejlesztésével tudtuk elkezdeni olyan célokra használni mint: A sport fejlesztése, kommunikáció, emlékeztetők készítése, és új technikák kidolgozása a tanítás módszertan területén.
Hihetetlen lehetőség az ejtőernyőzésben
A. A 90-es évek előtt a tanítványoknak tucatnyi statikus vonal ugrást kellet végrehajtaniuk a repülőgépből. Ez csak 3 másodperc szabadesést jelentett minden ugrásnál. Az ugrók ernyőjét egy szíj automatikusan kioldotta, ami az ernyő, és a gép közé volt kötve. A 90-es évek elejétől a tanárok együtt ugrottak a tanítványokkal és szabadesés közben 1 percig filmezték őket. 2-3 évvel később minden ejtőernyős iskola lecserélte a régi módszert az új kamerázott szabadesés módszerre. Az ejtőernyős oktatók ezek után sok időt fordítottak a földön való felkészítésre. Köszönhetően annak, hogy megfelelő hosszúságú videóanyag állt rendelkezésükre a legtöbb hibát képesek lettek kijavítani a következő ugrás előtt.
B. A legtöbb videókat hív segítségül a tréning megbeszélésekhez. A tréningek vagy a versenyek alatt a csapat soha nem fog tudni egy cameraman nélkül ugrani. Ez az egyetlen módja annak, hogy lássák az ugrásaikat és analizálni tudjál, hogy a javulás érdekében milyen változtatásokra van szükség.
C. Néhány alszakág ’’ bíróként” használja a videót a versenyek alatt. A cameraman együtt ugrik a csapattal és amint földet értek a felvételt megosztja a bírókkal. Ebből adódóan a felvételt készítő személy az igazi tagjává válik a csapatnak. Egy rossz felvétel kihatással van az egész csapatra.
D. Egy másik versenyszám a free style amit szintén díjaznak. Méghozzá művészi szempontból bírálják az ugrások kivitelezését. Ez az a pont, ahol a kameraman is versenyzővé válik.
Ezen a négy felhasználási ponton keresztül megérthetjük, hogy az ejtőernyős az a sport ahol talán a leggyakrabban használják a videózást mint eszközt. A többi sport tanulhatna ebből.